Egy kis rajzolás....

Nagymarosi képzőművészkörbe járok péntekenként.(NAKE!)  Ma kicsit gyakoroltam a portré rajzolást, erre elég ritkén veszem rá magam.Ezt most élveztem!

Készül a kép

Még nem teljesen kész, felső részen még munka van! Azért mutatom ez egy háromnegyedig kész fázis.

Egy vázlat........

....amely lassan képpé alakul. Már majdnem készen van, persze olajjal festeni kicsit más mint akvarellel.A vázlat tudniillik akvarell és pasztellkréta. A nagy kép pedig olaj, és az egy kihívás! Azért alakul már.
A vázlat ilyen:

ART Journal karácsony...

Kiállítás "nem meghirdetve"

Igen kicsit furcsa a cím, de sajnos a valóságról szól. Már előző bejegyzésekben említettem, hogy a Nagymarosi képzőművész kör tagja lettem. Nagyon kedves, tehetséges, nyitott festő társakat találtam ott. Minden ősszel nagy a mozgolódás, több kiállítást szerveznek mindenfelé. A Nagymarosi művelődési ház is helyet adott a NAKE tagjainak egy kiállításra, melynek megnyitójára sajnos nem tudtam elmenni, de megnéztem és nagyon jó volt. Egy hónapig voltak fenn a képek, és Mária az elnökasszonytudatta velünk, hogy a kiállítás anyaga november elején megy Vácra, és a Művelődési házban lesz látható. Nagyon örültünk a lehetőségnek, és vártuk a kiállítás megnyitót. Ez meg is történt tegnap este 18 órakor, igen csekély vendég részvételével. Ennek pedig az volt az oka, hogy a meghívót tegnap nyomták a kezünkbe, és a MIMK honlapján említést sem tesznek a kiállításunkról.

  

Sajnos valószínű az elküldött meghívók is későn értek célba, mert a megszokott látogató közönségből senki nem vett részt a kiállításon. Nem volt jó érzés, és főleg azért volt furcsa, mert közben még tartott a Pest megyei Közművelődési Intézet  Amator Atrium kiállítása, ahol egyesületünkből szép számmal szerepeltek, és nagy elismerést vívtak ki. Valahogy a fotózás is elmaradt, de nagyon jót beszélgettünk magunk közt, és valójában jól éreztük magunkat!

NAKE kiállítás megnyitó

Most érkeztünk haza egy nagyon jó hangulatú kiállításmegnyitóról. A Nagymarosi Képzőművészeti Egyesület, a Dunakeszi Német Kisebbségi önkormányzat meghívására, huszonegy alkotó művész képeit, szobrait hozta el a Dunakeszi Művelődési Központba. Néhány hónapja én is a NAKE tagjai közé tartozom, így egy képem
szerepelt a kiállításon,az aranykupolás (ebben a bejegyzésben látható) Mindig nagyon örülök a sok barátnak, és jó beszélgetéseknek.Ma különösen jó volt minden, mert Kati barátnőmékkel egész délután együtt voltunk, és ide is elkísértek.
 

Tanulás, tanulás.............

Igen, én azt gondolom soha nem mondhatom magamról - tudok festeni! Aki ezt teszi egy helyben marad, nem fejlődik tovább, és egy idő után visszafelé vezet az út. Minden alkalmat megragadok - az egyéb tevékenységek mellett - hogy tanuljak.Bármit a festészettel kapcsolatban. Egy új technikát, egy új festéket kipróbálni, megnézni mások hogyan látják ugyanazt a témát, hangulatot, tájat. Megtudni , megtanulni bármit, amitől jobbat, kifejezőbbet, tartalmasabbat tudok alkotni. Mit tudok hozzátenni abból ami itt belül van?
Miért írtam mindezt? Szeptemberben részt vettem egy négy napos "Festészet alapjai" tanfolyamon. Igen úgy mentem oda mint kezdő, mert én akryl festékkel csak dobozokat és scrapbook oldalakat maszatoltam. De festményre soha nem használtam.Szerettem volna többet tudni erről, így elmentem. Nagyon tanulságos és szuper hangulatú négy nap volt .Aki tartotta - egy fiatalember - szintén nem "tanult" művész(nem járt képzőművészeti iskolába) autodidakta módon képezi magát, és állandó művészeti kurzusokra jár.  Nagyon jól összeállított anyaggal vezetett végig minket a színkeverésen keresztül a képalkotásig. Készült színkör, próbafestés, színkeverési gyakorlat. Végül nem születtek hatalmas alkotások, mert arra ez az idő kevés volt,(sok elméleti részt is vettünk) de az almákat, és az árvácskát megmutatom.
Azért az olajfesték mindenképp lágyabb, jobban összedolgozható, de a színkeverése végül is nem nagyon különbözik. Az akryl festék erős színhatású, keményebb képeket lehet vele készíteni. Lehet az akvarellhez hasonlóan dolgozni vele, jó kis kirándulás volt!

 Ami szintén igazi kikapcsolódás ilyenkor, hogy reggel kilenctől délután öt óráig csak ezzel foglalkozhatunk, és nem kell mással törődni. Ez már terápiának is jó! És nem utolsósorban új ismeretségek és barátságok is születhetnek. Egy két kép az elmélyült munkáról, és a tanárunkról.

És csak zárójelben, csendesen írom egyenlőre ide, de tervezem, hogy aki kedvet érez magában, de még egyedül nem mert, vagy nem érzett erőt ahhoz, hogy megpróbálja a színekkel -  színes ceruzával, festékkel - kifejezni magát, annak lesz rá lehetősége nálunk, nálam elkezdeni! Erről később többet!!!!